Megugrott a magyar sörexport
Budapest, 2017. március 27.— Négy hazai sörgyárunkban, Kőbányán, Bőcsön, Martfűn és Sopronban több mint 6 millió hektoliter sört főztünk tavaly. Az 1700 főt foglalkoztató magyar sörgyárak teljes értékesítése 2,5%-kal növekedett, köszönhetően a 40%-ot ugró exportnak. A hazai éves sörfogyasztásból 88 müncheni Oktoberfestet lehetne rendezni.
Növekvő prémium sörfogyasztás és export
A Magyar Sörgyártók Szövetsége által közölt sörpiaci mutatók szerint 2016-ban összesen 6,7 millió hektoliter sört értékesített a négy vezető hazai sörgyártó: a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt, valamint a hazai piachoz import söreivel hozzájáruló Carlsberg Hungary Kft. Ez 2,5%-os növekedés 2015-höz képest. A javulás kizárólag az exportnak tudható be, amely 40%-kal nőtt egy év alatt.
A hazai sörfogyasztást 2015-ben a rendkívül forró nyár növelte. Tavaly ezzel szemben a tavaszi, második negyedéves időszak volt a legerősebb, nem kis részben a magyar válogatott labdarúgó EB-s menetelésének köszönhetően. Összességében a teljes éves hazai fogyasztás 2016-ban nem változott, 6,1 millió hektoliter volt, csakúgy, mint 2015-ben. Ez 88 müncheni Oktoberfest fogyasztásának felel meg. Több magas minőségű és drágább prémium sört ittunk tavaly. Mintegy 100 ezer hektoliterrel több fogyott a prémium és szuper prémium kategóriájú sörökből, amely közel 10%-os növekedés. A középkategóriás termékek forgalma alig valamivel volt kevesebb a 2015. évinél. 2016 hosszú idő óta az első olyan év volt, amikor csökkent az olcsó, gazdaságos árkategóriájú sörök forgalma. Itt 3,6% volt a visszaesés.
A magyar sörgyártók itt adóznak és tízezreket foglalkoztatnak
A hazai sörgyártók növekvő mértékben vették ki a részüket a közteherviselésből. Az iparág adó és járulékbefizetései meghaladták a 72,5 milliárd forintot. Jövedéki adó címén 42 milliárd forintot fizettek be a gyártók a költségvetésbe, ami 4,5%-os növekedés 2015-höz képest. Magyarországon a sör adóterhelése regionális tekintetben is kimagasló. Egy egységnyi sör árának 42%-a az adó. A költségvetés a hazai sörgyártók által megtermelt GDP 83%-át vonja el különböző adók és járulékok formájában, míg más iparágakban ez az elvonás 50% körüli. Ennek ellenére a söripar maradt az egyik legnagyobb foglalkoztató, hiszen a teljes értékláncon keresztül csaknem 24 ezer fő foglalkoztatására nyújt lehetőséget a nemzetgazdaságban. E munkahelyek túlnyomó többsége a KKV szektorban realizálódik.
Helyzetbe hozni a hazai gyártókat
A hazai sörgyártókat a magas adók mellett negatívan érinti a külföldi, dömping áron importált sörök egyre növekvő aránya, miközben az egy főre jutó éves hazai sörfogyasztás a ’90-es évek óta mintegy 40 literrel, 60 liter körülire csökkent. „A hazai sörpiac mai helyzetéért a túladóztatás és a gyenge minőségű import sörök egyaránt felelősek” – mondta dr. Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSZ) igazgatója. A MSSZ és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete nemrégiben közösen fordult a kormányzathoz, hogy csökkentsék a csapolt sörök általános forgalmi adóját, ezzel erősítve a vendéglátóipar kis- és középvállalkozóit is. Ugyancsak javasolta az MSSZ a kormányzatnak, hogy jogszabályban, a környezetvédelmi termékdíj arányos csökkentésével motiválják a sörgyártókat az általuk kifejlesztett és működtetett alumínium doboz visszagyűjtő rendszer bővítésére, eleget téve az EU körforgásos gazdaságról szóló irányelvének. „Szövetségünk tagjai hazai gyáraikban kiváló minőségű söröket gyártanak, amelyek nagy része láger típusú sör. Itthon és a világban is ez a sör adja a fogyasztás több mint 90%-át, egyben ezt a sört a legnehezebb előállítani állandó kiváló minőségben. Fogyasztóink milliói csak úgy hívják „rendes sör”. Bízunk abban, hogy olyan szabályozás születik a jövőben, amely a hazai gyártású ’rendes sört’ segíti és nem növeli a gyenge minőségű dömping import piacát, egyben hozzájárul a hazai sörpiac növekedéséhez, amely a magyar gyártóknak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt célja” – mondta Schillinger Attila. Az igazgató örvendetesnek nevezte a sörkülönlegességeket gyártó kisüzemek szaporodását. Szerinte a rendes sör és az új, különleges, gyakran erősebb komlózású, ízesített, magasabb alkoholtartalmú sörök egyre szélesedő kínálatot nyújtanak a fogyasztónak. „Ideje, hogy mi magyarok büszkék legyünk a sörgyártásunkra és örüljünk annak, hogy a sör összehoz” – tette hozzá Schillinger.
Növekedjen a sörpiac
A Sörszövetség nemcsak beszámol a sörpiaci trendekről, hanem azokat aktívan formálja is. Idén folytatódik a szervezet Sör mi több nevű kezdeményezése, amely a sörnek a modern magyar gasztronómiában betöltött szerepére, a hazai sörkultúra fejlesztésére koncentrál. Tavaly, első ízben, 49 pályázat közül választották ki Magyarország sörkorcsolyáit. Kilenc vezető vendéglátó egység részvételével tartották meg az első Sörgasztronómiai Hetet. Elkezdődött az együttműködés a kisüzemi sörgyártókkal, amit az idén is folytatni kíván a szövetség.
A Magyar Sörgyártók Szövetségéről
A vezető hazai sörgyártók érdekképviseleti szervezetét 1992-ban alapították. Tagvállalatai a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt. és a Heineken Hungária Zrt. négy magyarországi gyárban közel 1700 főt foglalkoztat. A MSSZ tagja a brüsszeli székhelyű Európai Sörgyártók Szövetségének (Brewers of Europe).
1 hozzászólás