A komló a Cannabis-félék családjába tartozik, közeli rokona a Cannabis sativa, az indiai kender, amit más néven marihuánának is neveznek. A legfontosabb különbség ezeknek a gyantái között van. Két eltérő komlófajta van, a Humulus lupulus és a Humulus japonicus. A rómaiak a komlót Lupus salietariusnak nevezték, ahol a lupus farkast jelent, ugyanis a komlót amelyik vadon nőtt a fűzfák között, a farkashoz hasonlították a bárányok közt, mivel, ahogy a farkas pusztította a bárányokat, a vadkomló is gyakran megfojtotta a fát, melynek törzsén a magasba kúszott. A Humulus japonicusban nincsen gyanta, és csupán dísznövényként szolgál. A Humulus lupulus, viszont gazdag gyantákban és olajokban, ebből az előbbi a keserűség, a második pedig az aroma forrása, így ez alkalmas a sörfőzéshez.
A gyakorlatban egyre inkább terjed az, hogy a komlókat két kategóriába sorolják: ezek az aromakomlók és a keserűkomlók. Valójában ezek csupán egy téma variációi. Minden komló képes keserűséget és aromát is biztosítani. Emellett néhány komló, mint például a cseh Saaz fajta, aránylag nagy mennyiségű olajat tartalmaz azonos mennyiségű gyantára nézve, és az olajkomponens jellegét különösen nagyra értékelik. Az ilyen fajtáknak magasabb az áruk és aromafajtáknak nevezik őket. Ezeket nagyon ritkán használják, mint a keserűség és aroma egyetlen forrását a sörben; egy olcsóbb komlótípus, aminek magasabb az alfa-sav tartalma (keserűkomló) normálisan a keserűség forrása, míg az értékesebb aromakomlót a forralás végén adagolják, hogy biztosítsa a jellegzetes komlóaromát.
Szerző: Kovács Gábor