A komlóhatározó ezen fejezetében a német, a francia, a cseh és lengyel komlók lesznek főszerepben, de röviden megemlékezünk egy sörforradalmi jelentőségű orosz komló-alfajról is.
Német komlók
Németország a világ legnagyobb komlótermesztője a maga évi több mint 34 ezer tonnájával. A második helyen “kullogó” USA “csak” 23 ezer tonnával tartja a stabil ezüstérmes helyét. A nemeskomló termesztés mellett természetesen folyamatosan kutatják és tovább nemesítik, keresztezik a komlófajtákat. Németországban, Hallertau komlóvidékének központjában, a bajorországi Hüllben működik a világ egyik legnagyobb komlókutató intézete. Itt nemesítették ki azokat a fajtákat, amelyek a modern mezőgazdasági termesztés igényei szerint hasonlóak a már ismertetett nemeskomlókhoz, csak ellenállóbbak, hatékonyabban termeszthetőek. Az egyik jellegzetes keserűkomló a Magnum vagy Hallertauer Magnum, melyet a hülli intézetben nemesítettek az amerikai Galena és egy német komló keresztezéséből. Ez az egyik leginkább elterjedt keserűkomló, nagyon széles körű a felhasználása. A Merkur a Magnumból nemesített keserűkomló, melynek már vannak citrusos, földes lágyabb jegyei is. Az új aromakomlók általában ellenállóbbak a különböző gombás fertőzésekkel szemben, és több illóolajat tartalmaznak, így némileg karakteresebbek azoknál. Tipikus példái ennek a vonulatnak a fűszeres, enyhén borsos karakterű Opal, a virágos, illatos Saphir és Smaragd, illetve a szintén füves illatú, karakterű változata a Tradition komlófajták, melyek mindegyikét szintén Hüllben nemesítették. Szintén híres új nemesítés a Polaris, mely gyümölcsös és mentás, amolyan jegesen friss vagy ha tetszik “Negró-s” illatokat-ízeket kanyarít a sörbe.
Francia komlók
A francia területeken főleg világos lágerekhez, belga ale-ekhez jól felhasználható komlókat termesztenek. Ezekben némileg keveredik a nemeskomlók virágos, lágyan fűszeres karaktere és az amerikai komlók gyümölcsös citrusos világa. Az alaptípus a Strisselspalt, melyből tovább nemesítették a gyümölcsösebb-virágosabb Triskel-t és az inkább gyógynövényesebb karakterű Aramist.
Cseh komlók
A hagyományos cseh sörökben túlnyomó részben a žateci komlóval találkozunk, de nemesítettek a Saaz és a Northern Brewer felhasználásával egy magasabb alfasav-tartalmú, gyümölcsösebb variánst a Sladek-et és a Saaz egy másik variánsát, a szintén magasabb alfasavval bíró Premiant-ot. Ez ugyanolyan elegáns, de a keserűértéke miatt nehéz, édesebb sörökhöz is kiváló, nem véletlen, hogy a sok russian imperial stoutba ezt a komlót főzik bele.
Lengyel komlók
A lengyel sörvilág sokban hasonlít történelmileg és kulturálisan is a cseh szomszédokéhoz, mégis van egy jókora adag német és északi hatás is, ami színesíti ezt a képet. Ettől függetlenül minden lengyel komló “ősanyja” a Lublin, mely nagyon hasonlít tulajdonságaiban a Saaz komlóhoz. A másik legelterjedtebb fajta a Marynka, amely alap felhasználását tekintve keserűkomló, de ánizsos, fenyőgyantás, enyhén gyümölcsös-fűszeres jegyei miatt amolyan jollyjoker-komló is lehet. Felhasználható az alap lágereken kívül búzasörbe, IPA-ba, de akár stoutba is. Elsősorban belga és angol-amarikai ale-kbe, IPA-kba javasolt a Sybilla, melynek gyantás, virágos jegyei mellett, epres, cseresznyés világa nagyon karakteres és különösen izgalmas eredményeket hozhat. Az Oktawia-t rendkívül friss zöldalmás, citrusos, puncsos karaktere miatt Summer Ale-kbe és IPA-kba javasolják, de még nagyon kevéssé elterjedt ez az alfaj. A Lunga mézes, ananászos jegyei hardcore IPA-khoz, vagy más markánsan kesernyés ale-ekhez való.
Egy fontos orosz komló
Az orosz sörpiacon főleg a cseh-lengyel stílusú illetve az északi svéd-dán hatású világos lágereket kedvelik, melyek édeskésebbek, mint egy cseh vagy egy német hagyományos láger. Nincs itt semmi óriási különlegesség, mégis számon tartanak egy komlót, mely a sörforradalom szempontjából igencsak fontos volt. Ez a Serebrianka, egy enyhén dohányfüstös és olajos, elegáns illatú aromakomló, az egyik őse a Cascade-nek, az amerikai „sörforradalom” ikonikus komlójának.
Szerző: Vásárhelyi István, sorbuvar.blog.hu
